A Ligetvédők nyílt levele — Végül szíven szúrják-e a Városligetet?

2024. június 9-én az európai parlamenti választás mellett önkormányzati választás is lesz. A Városliget, bár a Városliget törvény 99 évre a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe adta, továbbra is az állam, Zugló Önkormányzata és a Fővárosi Önkormányzat tulajdona. A Múzeumi-negyed, majd átkeresztelve a Liget Budapest Projekt kivitelezése a rossz gazdasági helyzet miatt megállt, de másik két épület mellett, a közparknak legnagyobb kárt okozó Új Nemzeti Galéria felépítése még mindig napirenden van. Az alábbi nyílt levéllel a fővárosi önkormányzati választáson induló pártokat kerestük meg, hogy fejtsék ki véleményüket a Liget Projekttel kapcsolatban. A megkeresésünket eljuttattuk a négy főpolgármester-jelöltnek (dr. Grundtner András -Mi Hazánk, Karácsony Gergely — DK-MSZP-Párbeszéd, Szentkirályi Alexandra — FIDESZ-KDNP, Vitézy Dávid — LMP-Vitézy Dáviddal Budapestért Egyesület), valamint azoknak a fővárosi listát állító pártoknak, akiknek van esélyük mandátumot szerezni a Fővárosi Közgyűlésben: DK-MSZP-Párbeszéd, FIDESZ-KDNP, LMP-Vitézy Dáviddal Budapestért Egyesület, Mi Hazánk, MKKP, Momentum, TISZA Párt).

A kérdés kezdetektől fogva egyszerű: Közpark vagy kulturális és szórakoztató negyed?

A Ligetvédők mozgalma a Városliget sorsát szívükön viselő civilek közössége. 2016 márciusában azért fogtunk össze, hogy megakadályozzuk a közparkba tervezett káros, átgondolatlan és közpénz-pazarló beruházás, az ún. Múzeum-negyed megépítését. A Városliget új épületek nélküli felújítását szerettük volna elérni. Történelmi lehetőség lett volna, hogy a korábbi korok jogszerűtlen építkezéseit felszámolják, a nem közparkba való épületek lebontásra kerüljenek, helyettük ne épüljenek újak. Sajnos nem ez történt. Ahelyett, hogy a Városligetet történeti kertnek nyilvánították volna és közparki felújítás kezdődött volna, megkezdődtek az építkezések.

A Fővárosi Közgyűlésnek fontos szerepe van a Városliget további sorsában, mert a területre vonatkozó Városligeti Építési Szabályzatot a Közgyűlés fogadja el. A Fővárosi Önkormányzat határozza meg a környék forgalmi rendjét is. A Városligetben a kertészeti feladatokat BKM — FŐKERT Kertészeti Divíziója, míg a közterület-felügyeleti feladatokat a FÖRI látja el, a behajtási engedélyeket a Budapest Közút Zrt. adja ki a területre. A tájépítészeti megújítás egyik legnagyobb feladata a Városligeti-tó rehabilitációja lesz. Az Alsó-tó, a Műjégpálya, vagyonkezelője továbbra is a Budapesti Sportszolgáltató Központ Nonprofit Kft. A tó felújításához a Fővárosi Önkormányzat engedélye szükséges. Az újonnan létrehozandó csatornaág kialakításának idejére a Kós Károly sétányt le kell majd zárni, ehhez szintén a főváros engedélye kell.

Szeretnénk megismerni, hogy a jelenlegi, illetve a Közgyűlésbe tartó képviselők, pártok hogyan vélekednek az eddig megvalósult fejlesztésekről (az új épületekről és a tájépítészeti és rekreációs fejlesztésekről egyaránt), valamint mi az álláspontjuk a Nemzeti Galéria, az Innováció Háza, valamint a Városligeti Színház Városligetben való felépítéséről? Továbbá azt is szeretnénk megtudni, hogy mi a tervük a kudarcba fulladt Biodómmal? Az épületre eddig 43 milliárd forintot költöttek, a legutóbbi hírek szerint pedig még 60 milliárd forintra van szükség a befejezéséhez. 2022 novembere és 2023 májusa között több mint félmilliárd forintot emésztett fel a Biodóm csökkentett üzemmódú fenntartása.
Jelezzük, hogy a válaszokat közzé fogjuk tenni a mozgalom hivatalos Facebook oldalán, valamint Facebook csoportjában.

A Múzeum-negyed, majd később átkeresztelt Liget Projekt 2012-ben indult. A 2013-ban elfogadott Városliget törvény kivette a Városligetet számos másutt érvényes (építési, várostervezési stb.) jogszabály hatálya alól. A törvény elfogadása előtt nem egyeztettek sem a lakossággal, sem a civil, sem pedig a szakmai szervezetekkel, véleményüket nem vették figyelembe. A későbbiekben az ún. Liget Park Fórumokon az épületekről nem lehetett tárgyalni. A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. 99 évre vagyonkezelésbe kapta a Városliget területét. Idén múlt 10 éve, hogy ők menedzselik a projektet, immáron több, mint 200 fős projektirodával. Eddig elköltöttek — az állításuk szerint — 250 milliárd forintot, miközben három épület építése még el sem kezdődött (Nemzeti Galéria, Innováció Háza, Városligeti Színház), valamint jelentős részek a parkból a mai napig el vannak zárva a látogatók elől (a volt Petőfi Csarnok és a volt Közlekedési Múzeum területe), illetve sok helyen a park rehabilitációja még el sem kezdődött. Az eddig elköltött pénz töredékéből már évekkel ezelőtt meg lehetett volna oldani a zöldterület felújítását. Pozitívumként tudjuk kiemelni, hogy a projekt gazdái végül belátták, hogy még a térszint alatti bővítésekkel sem lenne megfelelő a Pfaff-pavilon a Közlekedési Múzeum számára, ennek jobb helyet találtak a volt Északi Járműjavító helyén. Sajnos a pavilon felesleges újjáépítéséről nem tettek le, az ún. Magyar Innováció Háza formájában továbbra is napirenden van.

A projekttel állítólag nő zöldfelület, ám csak papíron, különféle számítási trükkök bevetésével van így. A valóság az, hogy a projekt teljes megvalósulása esetén, még az ő számaik szerint is, a jelenlegi 5,7%-ról 7%-ra nő a beépítettség. A Városliget sokat emlegetett zöldfelületi növekményének kb. 50%-a a tó vízfelületének zöldfelületi beszámításával jön létre. Vagy például a Néprajzi Múzeum tetőkertjének nem teljes értékű zöldfelületként való feltüntetésével érhető el. Miközben az állandó felújítást igénylő Hermina úti kutyafuttató részben, az Ajtósi kutyafuttató és a diák sportpályák egy zömében korábban fás-bokros részre épültek.

A diák sportpályák egy korábban fás-bokros részre épültek. A Petőfi Csarnok mögötti pályák felszámolása folyamatban van, mivel az Új Nemzeti Galéria miatt ott már nem maradhatnak. Így egy korábbi teljes értékű zöldterületet kellett beáldozni.

Nem tagadjuk, hogy az új Nagyjátszótér és a felújított sportpályák nagyon népszerűek, de itt biztosan nem nőtt a zöldfelület.

A kutyafuttatókat már többször kellett újrafüvesíteni, vagy a füvet műfűre cserélték, ahol feladták a küzdelmet a valósággal. Hiába bontották fel a parkolót az 56-osok terén, ha a helyére részben a Néprajzi Múzeum került. Ennek a tetőkertje nem teljes értékű zöldfelület, ráadásul intenzív fenntartást igényel és költséges (nettó 48 millió forint 2 évre). A Promenád alatt mélygarázs van, a Hungexpo épületek helyét nem parkosították, hanem a Zene Háza került a helyükre, ami ráadásul 2 szint mélyen a föld alatt van.

A fotókon nagyon jól látszik, hogy Magyar Zene Házával sem nőtt a zöldfelület. A 2021. májusi felvételen pedig a zenei játszótér még nincs is kész.

A hőlégballon és kiszolgáló épületei egy korábban szintén fás-bokros helyet foglaltak el a Mimóza-dombon. Ez egyébként nettó 660 millió forintból készült el, de 2023-ban már fel kellett újítani újabb nettó 166 millió forintért.

A Mimóza-dombnál eltávolították a Sörsátrat. Itt kellett volna megállni. Lehet szeretni vagy nem szeretni a gázballont, de egy biztos, itt sem nőtt a zöldfelület.

Az épületekhez teljesen új közműhálózatot kellett kiépíteni, aminek szintén a cserjék és a fák lettek az áldozatai. Az új épületek és a közművek jelentősen korlátozzák a lehetséges fahelyek számát. Az Olof Palme-sétányt lehet, hogy leszűkítették, de tele lett a Városliget több helyen felesleges murvás sétányokkal. A számos új funkció és látványosság sok látogatót vonz, de ennek már most tapasztalható túlhasználat és túlzsúfoltság az eredménye.

Itt márciusi felvételeket választottunk. Azt szeretnénk bemutatni, hogy a Liget Projekt eredményeképpen megszűnik a klasszikus közpark, csak szigetszerűen elhelyezkedő, az intézményi díszkertek váltakozásává válik a közpark. A funkcióhalmozás miatt megjelenő tömeget murvával leszórt, kis kerítésekkel szegélyezett sétautakon terelgetik. Ha elkészül a teljes projekt, akkor ha valaki leteríti a pokrócát valahol a fűre, már nem lát egybefüggő zöldet, egy (vagy több) épület betolakodik a látóterébe. (Klasszikus kérdés: Miért, jobb volt a parkoló az 56-osok terén? Nem, nem volt jó, de a Felvonulási tér létrehozása előtt ez a rész is a parkhoz tartozott. Rákosi Mátyás bűnét nem még több betonnal, hanem parkosítással kellett volna orvosolni.)

A még Tarlós István főpolgármestersége alatt, 2013-ban elfogadott Budapest 2030 így fogalmaz: “A funkciók újragondolása a túlterhelt zöldterületek esetében is kiemelten fontos, ugyanis a túl intenzíven használt zöldfelületeken (pl. Városliget), még a rendszeres fenntartási munkálatok mellett sem biztosítható a terület regenerálódása, az egymást érő rendezvények következtében.” A Liget Budapest Projekt ezen a túlhasználaton nem enyhített, hanem éppen ellenkezőleg, rontott.

Tarlós István alatt készült el a VÉSZ módosításakor a projektről szóló környezeti értékelés, amiben ez szerepel: „A Városliget jelenlegi térszerkezetére sajátos szövet jellemző, melyben a zöldfelületbe belekomponálva, a zöldbe beleolvadva jelennek meg a különböző építmények. Az új építmények térben való elhelyezkedése alapján a jelenlegi térszerkezetre jellemző sajátos szövet módosul, mivel az új építmények különálló szigetekként jelennek meg.”
Ha valaki megnézi a Néprajzi Múzeum és a Zene Háza környezetét, akkor láthatja, hogy itt nem klasszikus közpark van, hanem az épületek körüli díszkertek jöttek létre. Ha a Liget Budapest Projekt a jelenlegi formájában valósul meg, akkor a Városliget teljesen megszűnik mint egybefüggő közpark, és csak az új épületek (múzeumok, vendéglátóhelyek, rendezvényhelyszínek stb.) közti zöldfelületekről beszélhetünk.

A Millennium Háza mögötti rózsakerttel önmagában nem lenne gond, de itt is csökkent és nem nőtt a teljes értékű zöldfelület.

A projekt állandó mondása, hogy csak korábbi épületek helyére építkeznek. Azt most tegyük félre, hogy azok az épületek is szabálytalanul épültek egy közparkba, nézzük csak a valós adatokat az Új Nemzeti Galériára vonatkozóan. A Petőfi Csarnok alapterülete 5500 m2, magassága 12 m volt. Az Új Nemzeti Galéria nettó alapterülete 9000 m2, párkánymagassága 25 m lesz (földszint + 7 emelet), továbbá 2 pinceszintet (-13 m) is tartalmaznak a tervek. Az Ingatlanfejlesztő állítása szerint a Petőfi Csarnok alapterülete 10 000 m2 volt, de ez csak a körülötte lévő burkolt felületekkel együtt volt így. Természetesen a Nemzeti Galéria körül is lenne burkolat. Ha így akarjuk összehasonlítani, akkor a Galéria esetében kb. 18 000 m2 burkolt felülettel számolhatunk. A Petőfi Csarnok összes szintterülete kb. 10 000 m2 volt, a Galériáé viszont kb. 53 000 m2 lenne.

Véleményünk szerint a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. rossz gazdája a Városligetnek, a projekt átgondolatlan, közpénz-pazarló és hosszú távon nem fenntartható.

A Ligetvédők követelése változatlan: a kormány tegyen le a további építkezésekről a Városligetben: az Új Nemzeti Galéria, az Innováció Háza, valamint a Városligeti Színház építése helyett parkosítás kezdődjön a hosszú évek óta elzárt részeken, távolítsák el a kerítéseket, adják át ezeket a területeket a Ligethasználóknak! A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt-től vegyék el a projektet és adják megfelelő, szakértő kezekbe a Városligetet!

A klímaválság kellős közepén a budapestieknek a kikapcsolódást, regenerálódást nyújtó zöldterületek bővítésére van szükségük. Ha a fenti épületek megépítésére valóban szükség van, akkor annak keressenek megfelelő helyet, ne egy közpark kárára építkezzenek.

A műholdfelvételek az ingyenesen letölthető Google Earth Pro programból származnak.

Ezen kívül a Budapest Közút oldalán is elérhető egy térkép. A 2020-as VÉSZ módosításhoz készült rétegek kikapcsolhatóak oldalt:

Budapest Közút — VÉSZ